Könyvajánló

Victoria Aveyard – Vörös királynő

Vörös királynő 1. 

Sziasztok!

Már nem is emlékszem pontosan mikor is fedeztem fel ezt az könyvet, természetesen szokásomhoz hívem, ismét egy sorozatra futottam rá, persze akkor ezt még nem tudtam.  Hálás köszönet a barátnőmnek, akitől pedig ajándékba megkaptam 🙂

A borító első perctől fogva teljesen megfogott, nem túl bonyolult mégis a fejjel lefelé fordított korona a piros vérrel nem hagyott nyugodni. A fülszöveget elolvasva pedig egyértelmű volt, hogy ez nekem kell. 

borító

Íme a fülszöveg (cselekményleírást tartalmaz azt írja a moly, nekem inkább picit spoileres volt, utólag egy hangyányival több infót tartalmaz, mint kéne, ehhez mértem tessék olvasni)

AZ ISKOLÁBAN TANULTUNK AZ ELŐTTÜNK LÉTEZETT VILÁGRÓL, az angyalokról és istenekről, akik az égben laktak, és szelíd szeretettel uralkodtak a Földön.

Egyesek szerint ezek csak mesék, de én nem hiszem.

Még mindig uralkodnak fölöttünk az istenek.

Lejöttek a csillagok közül.

ÉS MÁR NEM SZELÍDEK.

A közrendű, nyomorgó Vörösök az Ezüstök uralma alatt élnek, akik isteni hatalommal bíró harcosok.

Mare Barrow, a tizenhét éves falusi Vörös lány számára úgy tűnik, soha semmi nem fog megváltozni.

Mare az Ezüstök palotájába kerül, hogy azok között dolgozzon, akiket legjobban gyűlöl. Hamar felfedezi azonban, hogy vörös vére ellenére ő is halálos hatalommal bír, amely az Ezüstök uralmának végét jelentheti.

A hatalom játszmája azonban veszedelmes, és ki tudná megmondani, hogy ebben a vér által kettéosztott világban ki kerül ki győzedelmesen?

Tehát mint ahogy az kiderül a történet a Vörösök és Ezüstök körül forog. A világ két részre szakadt a nyomorgó és szegénységben élő Vörösekre és a gazdag,  hatalommal és különleges képességekkel bíró Ezüstökre.  A regény amúgy egy disztópikus társadalmat vetít elénk, ami számomra elgondolkodtató is volt, hiszen bár még nem tartunk itt, de egyre jobban eltolódik a határ a szegények és gazdagok között. Kicsit felidézte benne a Párválasztó sorozat társadalmát és kaszt rendszerét, bár ott több kaszt is volt. 

Főhősünk Mare Barrow, aki vörösnek született, lázadó szellemű és nem igazán tetszik neki, ez az elnyomás. Az ő kalandjait kísérhetjük végig a regényben, ahogy közelebb kerül az általa annyira gyűlölt és ismeretlen világhoz, amelyhez sosem akart tartozni. Vajon minden Ezüst hideg és érzéketlen? És a Vörösek között mindenki egy oldalon áll? Nem kevés titokra derül fény mind vele, mind más szereplőkkel kapcsolatban. 

Tetszettek a hercegek karekterei: Cal és Maven, számomra végig nagyon izgalmas volt, hogy melyikük is a jó fiú és van egy olyan érzésem, hogy a folytatásban ez még meg lesz csavarva. Egy jó tanács mindenkinek, NE, mondom mégegyszer NE olvasssátok el a többi kötet fülszövegét, mert szerintem erősen spoileresek, én ráfuttotam és nem voltam elragadtatva, igen ott volt piros betűkkel, hogy cselekmény leírást tartalmaz, de számomra le is lőtte a poént kissé, hogy elolvastam, így már biztos nem fogom annyira végig izgulni a dolgot. 

Nagyon várom a folytatást és remélem, hogy a megismert mellékszereplőkkel is fogunk még találkozni, mert szinte mindegyikre kíváncsi vagyok, mi lesz a sorsa. 

Talán számomra a legérdekesebb az volt, hogy mint említettem jó pár titokra fény derült, de mégis olvasás közben többször felmerült bennem, hogy az írónő az igazságot tárta elénk, vagy csupán egy látszat igazságot, melyről később lehull a lepel. Ennek köszönhetően a regény végére már mindent megkérdőjeleztem 😀 kicsit olyan volt számomra mintha egy bűvész trükköt néztem volna, aztán majd a negyedik rész végén, úgy is kiderül, hogy jól tettem, hogy hittem a megérzésemnek, az olvasottaknak vagy sem 🙂 

Szerintem egy nagyon jó kis ifjúsági fantasy sorozat ez, lesz ez, még csak az első részt olvastam el belőle. Voltak hibái, amik kissé zavartak, főleg a szerelmi szál terén, ott némi hiányt éreztem, de ezt sem volt annyira zavaró, hogy ne tudtam volna elvonatkoztatni és élvezni a könyvet. Néhol kicsit lassúnak éreztem, de lehet, hogy csak annyira kíváncsi voltam már a végére, hogy nem tudtam olyan gyorsan olvasni és ebből adódott ez az érzés. 

Nálam 5/5. Engem teljes mértékben ki tudott kapcsolni. Szórakoztató volt és tetszett ez a disztópikus világ, melyet az írónő megalkotott. 

Kedvenc részek:

(leginkább szerintem ezek jellemzik is a könyvet)

“Bárki bárkit elárulhat.”

“Mindegy, milyen színű az ember vére, mindig elbukik.”

“Felkelünk, vörösen, akár a hajnal.”

Itt a molyos adatlapon még találhattok róla több infót és értékeléseket:

https://moly.hu/konyvek/victoria-aveyard-voros-kiralyno

Ha pedig más könyvre vágynál, nézz szét a többi könyvajánlóm között:

https://www.xn--falakmgtt-57ab.com/category/konyvajanlo/

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás