Könyvajánló

Colleen Hoover – Velünk véget ér

Egy kedves könyvmoly ajánlására olvastam el ezt a könyvet.
Csodás történet a szerelemről, minden egyes oldalon magába szippantott, imádtam Lily karakterét, de igazából az összes szereplőt megkedveltem.
Tetszett a régi naplókból való olvasás, amelyeken keresztül betekinthettünk Lily múltjába.


Tényleg egy fantasztikus szerelmi történetet olvashatunk, mégis szerintem a könyvnek van emellett egy nagyon fontos mondanivalója, még pedig a családon belüli erőszak. Választ ad arra is, hogy hogy lehet megszakítani egy generációkon átívelő mintát.
Colleen Hoover a saját életéből merít, és mutatja be ennek a ma nagyon is jelen lévő szörnyűségnek egy icipici részét. Hiszen minden család más és más, máshogy bukkan fel ez a a jelenség.


Az írónő szerintem remekül mutatja be Lilyn keresztül, hogy ilyen esetben min mehetnek keresztül a nők (meg kell említeni, hogy fordított helyzet is létezik, azaz a férfiak). Néha annyira élethű volt az egész, hogy én is éreztem a vívódásait. És talán sokaknak segít megérteni a hasonló helyzetben lévőket, hogy ne ítélkezzünk olyan könnyen, ne mondjuk olyan hamar, hogy “de hát miért nem lépsz már? miért nem teszel ellene valamit?”. Mert sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ne fordítsuk el a fejünket ha ilyet látunk, hanem segítsünk.
De persze a többi karakter is nagyon fontos, hiszen általuk ismerhetünk más szemszögeket, az édesanya, aki erősebb mint gondolnánk és egy csodás barátnő, aki amikor kell, mindig ott van. És hát persze Atlas és Ryle. A két férfi, akik között nem tudtam dönteni, hogy kinek drukkoljak jobban.


Tanulságos könyv, mindenképp. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Nálam 5/5, és biztosan fogok még olvasni CH könyveket, nagyon megtetszett a stílusa. 🙂


Végezetül három kedvenc idézet a könyvből:
“Mindenki követ el hibákat. Az ember jellemét nem a hibái határozzák meg, hanem az, hogy tanul-e ezekből a hibákból, vagy csak kifogásokat keres rájuk.”
“Rossz emberek nem léteznek. Mind csak emberek vagyunk, akik néha csinálunk rossz dolgokat.”
“Úgy érzem, mindenki megjátssza önmagát, közben pedig a lelkünk mélyén mind egyformán elcseszettek vagyunk. Csak egyesek ezt ügyesebben titkolják, mint mások.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás